Tab néveredete

Ebben az évben ünnepeljük Tab fennállásának 800 éves évfordulóját. II. András király (1205-1235) uralkodásának idejéből (1211.) való egykorú levéltári forrásban Tab neve is szerepel, Thob alakban. Ez tehát a legkorábbi ismert és hiteles dokumentum, amelyben először bukkan fel Tab neve. Innen hát a nyolcszáz év. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az 1211-es évszám csak a településnév első ismert említésének éve, és nem az alapításé. Akkor hát hány éves lehet Tab?

A kérdés megválaszolásában segítenek az egykorú levéltári források és a régészeti leletek, valamint a néveredet kutatása. A fentiekből kiderül: Tab és térsége az ősidőktől fogva lakott terület. Néhány példa: 1928-ban a tabi kir. Adóhivatal udvarának mélyítése során két méter mélységből egy 180 cm átmérőjű és 80 cm magas ép bronzkori agyagurna került elő, benne állatcsontokkal. Az ősi megtelepedésre utalnak más, Tabról előkerült régészeti emlékek is, mint pl. őskori kőeszközök, kőbalta, népvándorláskori tőr hüvelyét borító aranypánt, római kori temetőrészlet (a mai Flextronics telephelyén) brosstűkkel, bronz fibulákkal, törött bronz tárgyakkal. Tab határában (Dunátéj dűlő) késő rézkori leletek találhatók. Tab-Ugajon, a volt szovjet laktanya közelében a régészek római villa nyomait rögzítették. Ugyanitt Takáts Gyula kaposvári múzeumigazgató honfoglaláskori település nyomairól tesz említést.

Hogyha összegezni kívánjuk a Tabon talált régészeti leleteket, elmondhatjuk, hogy a csiszolt kőkorszaktól (neolitikum) kezdve a réz-, a bronz-, a vas-, a római kor, valamint a népvándorlás korának emlékei, ezen kívül a honfoglalás és az Árpád-kor fontos lelőhelyei mind-mind megtalálhatók.

Mit mond Tab néveredetéről a nyelvész?

„Tab ’helység Somogy megyében’ (1320: Tob: Csánki 2: 649). Puszta szn-ből   keletkezett   magyar   névadással;   vö. 1211: Thob szn. (PRT 10: 513). Az alapjául szolgáló szn. Talán a ném. Theobald szn-ből alakult m. Tobald - Tabald - Tabód szn.-nek a rövidüléses becéző alakja. Kevéssé meggyőző feltevés szerint az ótörök tab-’szerez’ (DTS. 525) igével tartozik össze. (MVV. Somogy vm. 162; Pais: MNy. 9: 33, 30: 127; Virágh: MhnEr. 83.) - Vö. Tabdi, Tabód.

És mit mond a történelem? A forráselemzések, a birtokviszonyok kutatása alapján a történészek joggal feltételezik, hogy Tab az államszervezés nyomán Szent István telepítéseként jöhetett létre, aki az őt segítő Koppány vezér ellen harcoló német lovagok egyikének, Theobaldnak adományozta azt a birtokterületet, amelyen az ősi település létrejött, s nevét a Theobaldból származtatja - a nyelvészet szerint is. Ki lehetett az oly sokat emlegetett, német származású birtokos, Theobald, akinek a neve később Tiboldként híres somogyi nemzetség neveként is fennmaradt? Kézai Simon szerint legrégibb jövevény nemzetségeinknek egyike, mert őse, Graun (Szürke?) Tibold ispán, ki Géza fejedelem idejében költözött be Németországból, Fanberg vagy Samberg városból. Wetner Mór azt mondja a Tibold nemzetségről, Kézaira is utalva: „akkor jöve aztán Gyeics vezérhez Tibold Fanbergi Gróf, kit Graf Tiboldnak hívtak.” Hóman Bálint szerint: „Koppány elesett. Vagyonát elkobozták, birtokaiból István a pannonhalmi monostort és kiválóbb vitézeit - köztük Fanbergi Tiboldot - adományozta meg.” Tab és környékének első birtokosa és névadója, s leszármazottai, a Tibold nemzetség tagjai még a XIII. században is jelentős hatalommal bírtak, és jelentős birtokokkal rendelkeztek a Siófok környéki résztől Nagyatád, valamint Babócsa környékéig.

Az egykorú levéltári források már 1320-ban említik Tab Szent Péter apostol tiszteletére emelt templomát, és a hozzá tartozó birtokokat. A település 1385-86-ban az Ugali család birtoka volt, s Ugali Pál halála után került Kővágóőrsi Kis György tulajdonába.

Tab mai területéhez tartozik Ugal (ma Ugaj) település, melyet az Árpád-korban Igar, Igor néven is neveztek. Az Ugalból származó Ugali Ivánka comes a XIV. század első évtizedeiben az Anjouk oldalán harcol a vármegyét birtokló tartományurak, főként a Kőszegiek ellen. Fiai közül Jakab és Pál már írástudó, sőt jogvégzett emberek voltak. A magas karriert befutó Pál a XIV. század közepén az első somogyi származású országbírói ítélőmester, egyben a királyi kúria bírói tanácsának is tagja. Pál Ugalon (mai Tab) kisbirtokosi családban született. Pál, mint jogvégzett ember, 1328-tól már az új országbíró, Nagymartoni Pál irodavezetője, a notariusok (jegyzők) főnöke, protonótáriusa. Két évtizeden át viselte e címet, azaz az országbíró helyettesének számított. Pályája csúcsán, igaz, csak két évre, a legmagasabb, a számára elérhetetlennek látszó országos méltóságok sorába is feljutott. István herceg 1349-ben horvát-szlavón bánná teszi, s további két év elteltével az új országbíró is őt alkalmazza ítélőmesterének. 1354-ig marad hivatalában. A veszprémi káptalan igazságosságáért magasztalta, ügyfelei jó természetűnek tartották.

Az Ugali birtokközpont köré szerveződő birtoktest a XIV század közepére vált nagyobb uradalommá, amely nagyjából 27 települést foglalt magába a Tab - Karád -Nagyberény vonaltól a Balaton-partig. Ugali Pál halála után a birtokok Kővágóőrsi Kis György kezére kerültek (1391-1402), majd 1411-ben Csapi Andrásra szállottak. 1428-ban Rozgonyi István bakonyi főispán és neje, Szentgyörgyi Cecília birtokában vannak, 1438-tól a Batthyányakat és a Fajszi Ányosokat iktatják birtokba. 1536-ban a veszprémi káptalan, 1583-ban Batthyány Farkas volt a birtokos földesúr. A török megszállás előtt még Ewleweldi László és Tharródy Demeter is voltak itt birtokosok. A török kincstári adólajstrom szerint Tab 1573-74-ben 12 adózó házból állott. 1598-99-ben Nádasdy Ferenc birtokában találjuk. Az ország három részre szakadását követően ez a vidék is török uralom alá került, bár a törökök „csak” 1543-ban érték el a mai Külső-Somogy   határát.   Ekkortól   rendszeressé váltak a magyar-török csatározások. A harcok során Nádasdy Ferenc és Zrínyi György a pápai várőrséggel rajtaütött a koppányi agán, s a törököket rövid időre sikerült elűzni e vidékről. A helységről 1660-ig nincs írott forrás, ettől az időtől kezdve a szigligeti vár tartozékai között sorolják fel Tabot. Buda felszabadulását követően, 1689-ben magyar kézre került e település is. Tabon és a szomszédos falvakban (Csaba, Ugaj) a Fajszy család leszármazottai, a Nyitrából visszatért Mérey és Lengyel családok örökösei, és a vérségileg hozzájuk tartozó Nyitrayak, Gussitsok, Felsőbüki Nagyok, Révayak települtek le. Az 1715. évi összeírásból ismert, hogy Tab (amely az 1680-as évektől „pusztává” vált) 1712-től települt újra magyarokkal, németekkel és tótokkal. 1726-ban a Lengyel és a Mérey, 1733-ban a Lengyel családok, 1767-ben báró Révay Sándorné, Nyitray Sándor özvegye, továbbá Jakabházi Sallér István, Vrancsics Pál, Felsőbüki Nagy Benedek és mások birtokolták Tabot.

Hadik András Mária Terézia királynő uralkodása alatt felejthetetlen hadi érdemeket szerzett magának. Két francia, egy török és három porosz háborúban több, mint 45 éven át szolgált és a legnagyobb katonai méltóságra emelkedett. Az utolsó porosz hadjárat alkalmával Berlinre tört, a várost elfoglalta. Ezért a tettéért 1758-ban Mária Terézia Nagykereszt Rendjével tüntette ki, s 1763-ban grófi rangra emelte. Egyik unokája, Hadik Vilmos császári, királyi kamarás, őrnagy Tabon nyert birtokaival kerül bele településünk történetébe. Fiatalon, 1819-ben halt meg és a birtok igazgatását özvegye, gróf Festetich Borbála csillagkeresztes hölgy vitte tovább 1857. október 18-án bekövetkezett haláláig. Egyetlen leányuk, Hadik Júlia, aki 1818. április 13-án született, s báró Roden Ferenc császári és királyi kamarás, tábornok felesége lett. Leányuk, Roden Katalin gróf Welsersheimb Zénóhoz ment feleségül. Leányágon a Welsersheimb család birtokába került az Alt-Wien service készlet, melyet még Mária Terézia adományozott Hadik Andrásnak Berlin megsarcolásáért. Azóta a készlet ismeretlen helyre került.