nemeskéri Kiss Emil dr., a tabi járás főszolgabírója. A főszolgabírói karnak egyik legkedveltebb tagja. Egyszerűsége, közvetlensége, mindig megértő nyájassága csak barátokat szerzett számára és járásának közönsége is a vele való érintkezésből azt a tapasz­talatot szűrhette le, hogy ügyes-bajos dolgaikkal bizalommal fordulhatnak hozzá. Igazi barátja a járás lakosságának és talán legjellemzőbb tulajdonsága, hogy nincs az a nemes, hazafias ügy, amely benne a legkitartóbb támogatóra ne találna. Kiss Emil dr. régi Somogy megyei nemesi család sarja. Kötcse község­ben született 1878-ban. Középiskoláit a ciszterciták kiváló székesfehérvári gimnáziumában végezte. Az érettségi letétele után tovább folytatta tanulmányait: és a budapesti, majd kolozsvári egyetemen államtudományi doktorátust szerzett. Pályáját 1904-ben Csurgón kezdte, mint közgazdasági gyakornok. Két esztendővel később vármegyei aljegyzővé választották, röviddel később másodfőjegyző lett, majd tiszte­letbeli főjegyző. 1926 májusában választották meg a tabi járás főszolgabírójának. A járás tulajdonképpen ettől az időtől kezdte meg rohamos fejlődését. Főszolgabíróságának első öt esztendeje sorozatos alko­tások jegyében zajlott le. A villanyvilágítás bevezetése, járdák létesítése, - utcák fásítása, úgyszólván az összes községekben a telefon bevezetése a hatósági közegek elsőrendű érdemének tudható be. A községek társadalmi életében vezető szerepet visz, elnöke a járási Lövész Egyesületnek, valamint a munkavédelmi szervezeteknek és a TESz tabi kerüle­tének. Kiss Emil dr. világháborúban részt vett, a mozgósítás napján bevonult. Rövidesen kikerült a szerb frontra. 1916-ban azonban mint nélkülözhetetlen hivatalnokát; a vármegye felmentette. Mint népfelkelő százados leszerelt. A világháború alatt tanúsított kiváló magatartásáért a »Signum Laudissal« és elismerő oklevéllel tüntették ki.

Apelesz István, cukrász és mézeskalácsos mester. Fő u. Tabon 1897-ben szül. A mézeskalácsos iparban 1915-ben, a cukrásziparban 1925-ben szab. 1926-ban önállósította magát. Részt vett a háborúban. Neje: Szőke Vilma, fia István.

Apalesz István

Baky József, cipészmester.

ifj. Baky Sándor, fodrászmester. Ipt. elölj. tag. Hely­ben 1884-ben szül., mint tanuló rajzaival elismerést nyert. 1900-ban szab. Budapesten, Esztergomban és a Balaton mellett praktizált. 1905 óta önálló. Egy se­géddel és tanonccal dolgozik. A harctérről 25 %-os rokkantán jött haza. Neje: Horváth Izabella.

Balázs Testvérek, kádármester. Tóth utca 162. A mű­helyt néhai B. Sándor 1924-ben alapította. Saját ve­zetésükben 1923 óta van. Munkáikat elismerő oklevéllel tüntették ki. György 1901-ben szül., 1924-ben szab. Neje: Csobod Julianna. István szül.: 1903-ban, szab.: 1921-ben. Neje: Keserű Eszter.

Balázs György

Balázs István

Balázsi Károly, sütőmester. Fő u. Budapesten 1888-ban szül., Egerben 1905-ben szab. Eger, Mosón és Budapesten mint segéd, Besenyőteleken mint üzletvezető működött. 1920-ban önállósította magát, 1926-ban Siófokon fiókot létesített. Részt vett a háborúban, kit.: k. ez., br. v. é., K. cs. -k., seb. é. 6 éves szolg. é., 1912-13 mozg. ker. Neje: Singer Klára

Balogh György, asztalosmester. Iván u. Karádon 1890-ben szül., 1907-ben szab. Budapest, Győr, Székesfehérvár és Fiúméban dolgozott mint segéd. 1917-ben önállósította magát. A harctérről rokkan­tán jött haza. Neje: Kovács Vilma.

Balogh György

Balogh János, órás és ékszerész. Fő u. Szül.: 1883, szab.: 1899-ben. 10 évig gyakorolta az ipart, 1909-ben önállósította magát. Részt vett a háborúban. Esküvője 1912-ben volt. Neje: Virág Mária, 2 gyermekük van.

Bán Béla, cipészmester.

Bányay Lajos, vendéglős. Tabon 1892-ben szül., 1924 óta dolgozik a szakmában önállóan. 36 hóna­pig volt az orosz és olasz fronton. Neje: Kollár Mária, egy fiuk van.

Bányai Lajos

Bernáth Kálmán ny. főszolgabíró. Az a puritán gondolkozás, ami Bernáth Kálmán ny. főszolgabírót jel­lemzi, parancsolólag írja elő, hogy ne írjunk róla többet, mint amennyit feltétlenül kell. 1853-ban született. Középiskoláit Kaposvárott és Pécsett vé­gezte, majd Budapesten jogtudományi államvizsgát tett. Pályáját 1878-ban Kaposváron kezdte, mint ár­vaszéki ülnök. Rövidesen az Árvaszék helyettes elnöke lett, majd 1894-ben a tabi járás főszolgabírójává választották. Huszonhat éven keresztül teljesí­tett mint főszolgabíró kiválóan értékes közszolgálatot. - 1919-ben önként nyugalomba vonult. Benne az igazi hazafi és a példátlanul egyszerű és nemes érzésű ember mintaképét látjuk. Soha a múltban, de jelenben sem vállal olyan szerepet, amely az egyén érvényesülését célozná. Mindenkor elvonul a hangoskodók töltetese elől. Immár, több mint egy évtizede visszavonultan él és minden idejét kizárólag családjának szenteli. Gyermekei, három fia és leánya, atyjuk szilárd és egyenes karakterét örökölték. Fiai a világháborúban az első sorban küzdöttek és a hazával szemben maradék nélkül teljesítették köte­lességüket. - Legidősebb fia Bernáth Lajos dr., vár­megyei aljegyző a világháború egész idejét a tűzvonalban töltötte, háromszor sebesült. Kiváló magatartásáért a III. osztályú katonai érdemkereszttel, a Signum Laudissal, a nagy- és kisezüst vitézségi ér­mekkel tüntették ki. Tulajdonosa továbbá a Károly csapatkeresztnek és a sebesülési éremnek kettő sáv­val. Mint tartalékos főhadnagy szerelt le. Legkisebb fia, vitéz Bernáth Jenő, tabi ügyvéd, mint tartalékos hadnagy szolgálta végig a háborút. Számos kitünte­tés mellett a kormányzó vitézzé avatta. Középső fiú, Bernáth Zoltán, úgyszólván az iskola padjaiból ment ki a harctérre, ahol hősi küzdelmek és kétszeri sebe­sülés után 1918-ban meghalt a hazáért.

Bernáth Kálmán

Bertalan János, csizmadiamester, Gesztiben 1869-ben szül., 1885-ben Tabon szab. Lengyeltótin és Kaposváron dolgozott mint segéd. 1894-ben önállósította magát. 20 éve vesz részt a testület vezetésében mint elöljáró. Az Ip. Kör vál. tagja, v. közs. képv., Hitel Szöv. ig. tag stb. Részt vett a háborúban. Esküvője 1894-ben volt néhai Krigel Máriával, kitől 4 gyermeke van.

Blau és Bergmann, bádogos mesterek. Blau Ignác 1893-ban szül., 1911-ben szab., 1915-18-ig a harc­téren volt. 1920-ban nősült, 4 gyermeke van. A vállalatot Blau 1920-ban alapította és 1928 óta közösen folytatta Bergmannal, aki 1903-ban szül., 1920-ban szab. és 1925-ben nősült meg, 2 gyermeke van.

Bodó Sándor, borkereskedő.

özv. Brunn Imréné, bádogos és szerelőmester.

Csapó Endre, csizmadiamester. Tabon 1862-ben szül., 1877-ben szab. Veszprém, Székesfehérvár és Budapesten dolgozott mint segéd. 1886 óta önálló mester. 40 éve dolgozik az iparosságért mint elöljá­ró, pénztáros, alelnök és 1907 óta mint elnök. A tanoncvizsg. biz. elnöke. 23 évig közs. elölj, volt. 1887-ben volt az esküvője Szőke Flórával. 3 gyerme­ke van, István lakatosmester, részt vett a háborúban.

Csapó Endre

Csapó György, szabómester. Szül.: 1884., szab.: 1892. Budapesten dolgozott közel 12 évig, 1911 óta önálló. Szabászati tanfolyamot végzett. 1928-ban részt vett a Somogy megyei Gazd. Kiállításon. Ipt. el­ölj, tag. 1912-ben nőül vette Gémmel Margitot, két kislányuk van.

Czotter Jenő, Ipt. jegyző, közs. irodatiszt. Zalaszent-gróton 1862-ben szül., középiskoláit Sümegen vé­gezte. 1905 óta van a község alkalmazásában, 1915-ben választották meg a Testület jegyzőjévé.

daruvári Kacskovics Lajos: nyugalmazott alispán, tabi szolgabíró. Ha tettein keresztül akarjuk megítél­ni emberi értékét, akkor ma, 12 esztendő távlatából, a proletár diktatúra alatt véghezvitt cselekedetéből arra a megállapításra jutunk, hogy értéke azonos en­nek az országnak nagy fiaival, mert Somogy megye történetébe aranybetűkkel írta be nevét. Kacskovics Lajos ősi Somogy megyei család leszármazottja. Béndekpusztán született 1861-ben. Középiskoláit Székesfehérvárott végezte, majd Budapesten jogot hallgatott. Közigazgatási pályáját mint gyakornok, 1885-ben kezdte a megyénél. 1889-ben Tabon vá­lasztották meg szolgabírónak, majd négy esztendő­vel később a csurgói járás főszolgabírója lett. Aránylag fiatalon, 1907-ben választották meg Somogy vármegye alispánjának. Tizenkét esztendeig irányí­totta a megyei közigazgatást. Alispánságának első hét esztendeje a békeévek fejlődéslehetőségeibe esett, utóbbi öt esztendeje azonban a világháború vérzivatara és a vörös diktatúra között folyt le. Nyugalomba vonulása után továbbra is intenzíven részt vett a megye életében. Minden nagy jelentőségű mozgalomban, társadalmi eseménynél vezető szerepet vitt. A proletárdiktatúra alatt nemzeti magatar­tása miatt túszként fogva tartották. Ezt megelőzőleg a város hatszáz tagú küldöttsége felkereste és arra kérte őt, hogy járjon közbe a szerbeknél, hogy azok a vandál pusztítást végző vöröseket elűzzék. Kacskovics Lajos mérlegelte a helyzetet és úgy döntött, hogy eláll a szerbek behívásától. Ezzel a tettével az önmegtartóztatás, a bölcs előrelátásnak olyan cselekedetét mutatta, amelyért Kaposvár háláját örök időkre kiérdemelte. Tudta és érezte, hogy a vörös uralom nem verhet gyökereket Magyarországon, s el kellett érkeznie a leszámolás napjának. - Így megmentette Kaposvárt talán egy sokkal súlyosabb konzekvenciájú ellenséges megszállástól. Kacskovics Lajos három esztendőn keresztül tagja volt a felsőháznak. A vármegye törvényhatósági bi­zottságának örökös tagja. A társadalmi és közgazda­sági élet terén a múltban, valamint a jelenben számos intézménynek élén áll, - így elnök vezérigazga­tója volt a Somogy megyei Takarékpénztárnak, elnöke volt a Kaposvári Egységes Pártnak, - továbbá alelnöke volt a Somogy megyei Gazdasági Egyesü­letnek. A közélet terén kifejtett rendkívül eredményes, nagy szolgálataiért Horthy Miklós kormányzó m. kir. gazdasági főtanácsossá nevezte ki.

Devecseri József, kalaposmester.

Dömötör József, szabómester, 1894-ben szül., 1910-ben szab. Budapesten töltötte segéd éveit. 1914-ben bevonult, 5 1/2 évig orosz hadifogságban volt. 1921-ben önállósította magát s azóta visz szerepet a testület életében. 1922-ben nősült. Neje: Torizs Rózsa.

Dömötör József

Eperjessy Antal, harisnyakötőmester. Szül.: 1889., szab.: 1906. Budapest, Kaposvár és Pécsett képezte tovább magát. 1921-ben alapította vállalatát. 30 hó­napig volt a harctéren, háromszor sebesült, 24 hóna­pig orosz hadifogságban volt. Neje: Zrinyi Zevér.

Faragó János, bognármester, Karádon 1875-ben szül., 1888-ban szab. Budapesten volt segéd. 1899-ben alapította műhelyét, melyben kocsi és autó­karosszéria készítéssel foglalkozik. Az 1928-as tabi kiállításon oklevéllel jutalmazták jó munkáját. Részt vett a háborúban. Neje: Fehér Mária, 2 fia az üzemben dolgozik mint segéd.

Farkas János pénzügyőri főbiztos, az igali és tabi pénzügyőri kerület vezetője, Tab. Kézdimartonos községben született 1888-ban. Középiskoláit Kézdivásárhelyen végezte, majd Budapesten a Pénzügyőri Biztosi Szaktanfolyam hallgatója lett. Pályáját 1906-ban, mint pénzügyőri vigyázó Csíkszeredán kezdte. További állomáshelyei: Székelyudvarhely, Trencsén, majd felkerült Budapestre a pénzügyminisztérium­ba, innen Budafokra, majd Kunszentmiklósra he­lyezték. Ezen utóbbi helyen már kerületi vezetői minőségben működött. 1929 augusztusában nevezték ki Tabra pénzügyőri főbiztosi rangban. Hivatása mellett élénk társadalmi működést fejt ki, egyik ala­pító tagja a Magyar Nemzeti Szövetségnek. Állandó munkatársa a Pénzügyőri Szaklapnak. A világháború kitörésekor katonai szolgálatra bevonult, kikerült az orosz frontra. 1916-ban mint nélkülözhetetlen tiszt­viselőt felmentették.

Farkas János

Fenyő Ottó, bádogosmester, Fő u. 52. Ausztriában 1891-ben szül., Karádon 1901-ben szab. Wien, Grác és Budapesten dolgozott 1914-ig, bevonulásáig. 1916-ban önállósította magát. Neje: Horváth Má­ria, 2 gyermekük van.

Filiszár Ferenc vármegyei irodatiszt, Tab. Budapes­ten született 1898-ban. Középiskoláit Kaposváron végezte, majd 1911 augusztusában a vármegye alis­páni hivatalában kezdte meg működését, majd a fő-ispáni hivatalban teljesített szolgálatot 1919-ig, ami­kor is a nagyatádi járásba került. 1921 óta mint iro­datiszt Tabon működik. Több társadalmi és kulturá­lis egyesület tagja. A világháború során katonai szol­gálatot teljesített, majd két esztendőn keresztül a nemzeti hadsereg tagja volt. Felettesei pontos és lel­kiismeretes hivatalnoknak ismerik.

Bányai Lajos

Fisli János községi forgalmi adó hivatali főnök, Tab. Somogyudvarhelyen született 1896-ban. Középis­koláit Csurgón végezte, majd ugyanott a tanítóképző növendéke lett. Pályáját mint tanító Adandón kezdte, innen került Bolhóra. 1920-ban a nemzeti hadseregnél teljesített szolgálatot áprilisig, amikor is mint tartalékos alhadnagy leszerelt. 1922-ben került a kaposvári pénzügyigazgatósághoz, majd egy esztendővel később a Dunántúli Bank és Takarék­pénztár tisztviselője lett. 1927 májusában lépett községi szolgálatba, amikor is Igáiba helyezték. Ugyanezen év októberétől a tabi forgalmi adóhiva­tal főnöke. A világháború harmadik évében lett ka­tonaköteles. 14 hónapot töltött az olasz fronton, egyszer sebesült, kitüntetései: két bronz, egy ezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt, valamint a sebesülési érem. 1918 decemberében mint tartalékos alhadnagy leszerelt. A Magyar Fölrajzi Társaság tagja.

Fisli János

Gelencsér András, fodrászmester, 1892-ben szül., 1908-ban szab. Budapesten és Keszthelyen volt segéd. 1920-ban önállósította magát. Részt vett a háborúban. Neje: Freimoann Erzsébet.

Grohmann Dezső járási testnevelési vezető, Tab. A Fehér megyei Pusztasárszentágota községben született 1891-ben. Középiskoláit Székesfehérváron végezte, majd katonai iskolába került. A világhábo­rú kitörésekor már mint hadnagy került ki a frontra, részt vett Sabác bevételénél, majd az orosz frontra helyezték. 1916 júniusában az oroszok fogságába esett, ahonnan két esztendővel később, 1918 máju­sában hazaszökött. Egyszer sebesült. Hősies maga­tartásáért a harmadosztályú katonai érdemkereszt­tel, a bronz Signum Laudissai tüntették ki. Ezen kitüntetéseit a kardokkal kapta. Mint főhadnagy a há­ború után is katonai szolgálatot teljesített, mint a nemzeti hadsereg tagja. 1921-ben századosi rangban nyugdíjazták. Ettől az időtől előbb Csurgón, majd Lengyeltótiban és végül 1929-től Tabon mint járási testnevelési vezető működik.

Grohmann Dezső

Grózli István, mészárosmester. Tabon 1899-ben szül., 1915-ben szab., ugyanitt dolgozott segédként is. 1925-ben nyitotta székét. 12 hónapig az olasz fronton volt, kit.: K. cs. -k., kis ez. és br. v. é. Neje: Czigler Emma.

Gulyás Mihály, kép. ácsmester. Szül.: 1880., szab.: 1901. Budapesten 1910-ben nyert képesítő oklevelet s még az évben önállósította magát. Számos környékbeli iskola, köz- és magánépület szakmába vágó munkáit készítette. 36 hónapig volt a harctéren. Neje: Mutyikó Katalin.

Gulyás Mihály

Győrky István, kovácsmester. 1896-ban szül., 1914-ben szab. Budapest, Iga!, Tab stb. városokban dolgo­zott. 1921-ben önállósította magát. 24 hónapig a harctéren volt. Neje: Halála Zsuzsanna.

Haida Sándor csendőrszázados, a tabi és igali járások szárnyparancsnoka, Tab. A Krassószörény megyei Királykegye községben született 1894-ben. Középiskoláit Szegeden végezte, majd a nagyszebeni katonai iskola növendéke lett. Katonai pályáját Temesvárott a hatvanegyedik gyalogezrednél kezdte. Itt érte a világháború, amelynek kitörésekor mint hadnagy kikerült a szerb frontra. Innen az orosz és az olasz frontokra ment. Negyvennégy hónapot töl­tött a különböző hadszíntereken. Kiváló és hősi magatartásáért a III. osztályú katonai érdemkereszttel, kétszer az ezüst, egyszer a bronz és a Signum Laudissai tüntették ki. Birtokosa a Károly csapatkeresztnek és a háborús emlékéremnek. A világháború után tovább folytatta katonai szolgálatát, majd 1921-ben átlépett a csendőrséghez. 1923-tól századosi rangban több helyen mint szárnyparancsnok műkö­dött majd hasonló minőségben 1930 augusztusától Tabon végzi hivatását.

Haida Sándor

Heckenberg Lajos, asztalosmester.

Hefler Antal, asztalosmester. Szüí: 1891-ben Tab, szab.: 1909-ben Tab. Budapest, Székesfehérvár és B. -Lellén eltöltött gyakorlóévek után 1913-ban alapította meg üzemét, melyben a famegmunkáló gépeit egy 3 HP. motor hajtja. Az egész háborút a harctéren töltötte, kit.: kis ez. és br. v. é., h. cs. -k. Neje: Tóth Ilona.

Hefler Ferenc, asztalosmester. Helyben 1889-ben szül., 1906-ban szab. 1914-ben önállósította magát. 1914—18-ig szolgálta a hazát. Kit.: kis ez. és br. v. é., K. cs. -k. Neje: Gervein Mária. 4 gyermekük van.

Hefler Lipót, asztalosmester. 1893-ban szül., 1911-ben szab. helyben, Tab, Pola és Budapest mesterei­nél dolgozott. Mint ténylegest érte a háború kitörése, a haditengerészetnél teljesített szolgálatot. 1919-ben alapította üzemét. 1920-ban nősült. Neje: Loth Juli­anna, 3 gyermekük van.

Holota Dezső, szobafestő és mázoló m. Tabon, 1899-ben szül., 1914-ben szab. és 1927-ben önállósította magát. 12 éves segédideje alatt a szakma tökéletes ismerője lett. Egy segéddel és tanonccal dol­gozik. A Nemz. Hads.-ben telj. szolg. Neje: Peszegh Erzsébet, esküvőjük 1926-ban volt.

Holota Dezső

Horváth Imre, csizmadiamester.

Horváth Mihály plébános, pápai kamarás, Tab. Kaposváron született 1871-ben. Középiskoláit szülővárosában, theológiai tanulmányait Veszprémben végezte. 1895-ben szentelték pappá. Pályáját a Veszp­rém megyei Dégen kezdte, majd további állomásai során Somogyváron Széchenyi Imre gr. házi-káplánja volt. Ezután hosszabb időt töltött Sümegen. Tabon 1913-ban lett plébános, amely időtől a mai napig is lelkiismeretes buzgósággal és nagy odaadással intézi egyházközségének ügyeit. Működése során Sümegen a Legényegyletet szép hajlékhoz juttatta. Általában az egyházi intézmények javait szolgálták buzgó tényke­dései. Hosszabb ideig a vármegye törvényhatósági bi­zottságának is tagja volt. 1926-ban a pápa az egyház körül kifejtett működéséért kamarásává nevezte ki.

Horváth Mihály

Illés Gyula, vendéglős

Illés Gyula, szobafestő és mázoló m. Tabon 1888-ban szül., 1904-ben szab, a fővárosban és nagyobb vidéki városokban szerzett gyakorlatot, minden szakmába vágó munkát végez, 8 hónapig fronton volt, majd éveket töltött orosz és angol fogságban. Neje: Ambrus Julianna.

Irányi Sándor, kocsifényező, mázoló és kárpitos­mester, szül.: 1881-ben, helyben tanult és szabadult 1900-ban, jeles mestereknél dolgozott mint segéd, 1910 óta önálló mester, ezüst oklevéllel kitüntetve. Az üzlet 1872-ben alapíttatott. A világháborúban 48 hónapig védte a hazát. Neje: Papp Lujza, 1 leánya és 8 fia van.

Kentner István, épület- és műlakatosmester. Kerekiben 1897-ben szül., Budapesten lett segéd 1914-ben. 1929 óta önálló s társas viszonyban vezeti 60 HP. szívógázmotoros vegyes típusú malmát. 2 évig a fronton küzdött, br. v. é., K. cs. -k. Neje: Ritter Mária, 1 fia van.

Kiss Imre, cipészmester. Andocson 1895-ben szül., Budapesten tanult, 1913-ban szab. s továbbra is ott dolgozott, 1919 óta önálló mester, Ipt. elölj., Ip. Kör vál. tagja, 20 hónapot a fronton töltött, br. v. é., K. cs. -k. Neje: Bagyura Mária.

Klein Jenő, cipőfelsőrész-készítő mester.

Ifj. Kocsis Gábor, asztalosmester, 1892-ben helyben szül., itt is tanult s 1908-ban lett segéd, majd a fővárosban gyarapította szaktudását, 1918 óta önálló mester, számos épület és bútormunka dicséri kiváló ízlését. Neje: Maricsek Erzsébet, 2 gyermekük van.

Kocsis László, födi ászmester, Tabon 1898-ban szül., iparát is helyi mesternél tanulta, 1913-ban szab, majd a fővárosi jeles mestereknél képezte tovább magát, 1916 óta önálló, tanoncvizsg. biz. tagja.

Kocsis László

Komáromi Mihály, cipész és csizmadiamester, 1895-ben szül., 1912-ben szab. s Budapesten végzett szakmabeli tanulmányokat, 1919 óta önálló mester, az Ip. Kör v. jegyzője, 38 hónapig küzdött a fronton, br. v. é., K. cs. -k., seb. érem. Neje: Jakab Mariska, 2 leánya van.

Komáromi Mihály

Kótay János törvényhatósági útbiztos Tab. A Veszprém megyei Mezőszentgyörgy községben született 1874-ben. Iskoláinak elvégzése után hallgatója volt a budapesti Állatorvosi Főiskolának. Itteni tanulmányait megszakította és pályát változtatva a kolozsvári m. kir. állami útmesteri tanfolyam hallgatója lett, 1911-ben Kápolnok-Monostoron (Szolnokdoboka vármegye) mint útmester kezdte pályáját. Innen Désre, majd a román megszállás után 1920-tól mint törvényhatósági útbiztos Tabon működik. Több társadalmi és kulturális egyesületnek működő tagja. A római katholikus hitközség tanácstagja és számvizsgálója, a Hangya Szövetkezet felügyelő bizottsági alelnöke, valamint a Frontharcosok Szövetségének, a Revíziós Ligának és a Somogy megyei Autó Clubnak tagja. A világháború kitörésekor katonai szolgálatra bevonult. Huzamosabb időt töltött az orosz fronton. Kiváló szolgálataiért a koronás vaskeresztet kapta a vitézségi érem szalagján.

Kótay János

Kovács János, mészáros és hentes.

Kökedy Mihály, kéményseprőmester, Páliban 1864-ben szül., Sárváron tanult, 1885-ben szab., 1912 óta önálló mester Tab és a járás 15 községében, Ipt. el­ölj. Neje: Sándor Anna, 1 leánya van.

Kövecses Géza, szíjgyártómester, 1889-ben helyben szül., u. itt tanult, 1906-ban szab., majd 1925-ben átvette atyja műhelyét, tagja a társadalmi egyleteknek, a világháborúban részt vett, 24 hónapig orosz fogoly. Neje: Nyiksz Magda, két gyermekük van.

Kövecses Géza

Krakler János, molnármester, a fővárosban 1895-ben szül., Locsmándon szab. 1912-ben, majd több vidéki műmalmot vezetett, 1920 óta önálló s 1929-től társas viszonyban a tab-vidéki műmalmot vezeti. 14 hónapig a fronton küzdött, 48 hónapot orosz fogságban töltött. Neje: Lampert Ilona, 2 leánya van.

Kulcsár Sándor, bádogos és szerelő m. 1897-ben Nagykanizsán szül., u. ott lett segéd 191 3-ban, majd Bécsben és a fővárosban dolgozott, 1926 óta önálló mester, 36 hónapig küzdött a háborúban, sebesült. Neje: Potó Róza, 1 fiuk van.

Kulcsár Sándor

Kuttner Mór, kőfaragómester, 1886-ban Pápán szül., mesterségét is ott tanulta, 1904-ben szab., majd jele­sebb mestereknél szerzett gyakorlatot, 1911-től önál­ló. Neje: Pollák Szidónia, 4 gyermekük van.

Lamm Imre, asztalosmester, Szabadhidvégen 1892-ben szül., Tabon tanult, 1901-ben szab, majd a vi­dék jeles mestereinél dolgozott, 1918 óta önálló mester, számos épület és műbútormunka dicséri alapos szaktudását, az Ipt. elölj, a világháborút végigküzdötte, kétszer seb. Neje: Maxmilian Anna.

László Béla, malomtulajdonos, Budapesten 1884-ben szül., üzeme 1900. -óta áll fenn, vám- és keres­kedelmi őrléssel foglalkozik, nagyszámú ipari mun­kást foglalkoztat. A világháborúban 48 hónapig volt a fronton.

Lotz Fülöp, lakatosmester, víz- és villanyszerelő, 1894-ben szül., 1909-ben szab., majd a fővárosban és külföldön szerzett gyakorlatot, 1925 óta önálló, műhelye motorikus hegesztő, esztergapad, henger­csiszoló gépekkel van felszerelve, elismerő oklevéllel kitüntetve. A háborúban szolgált, 8 hónapot az arcvonalban, sebesült. Nagy ez. vit. érme van. Neje: Felder Erzsébet. 3 gyermekük van.

Lotz Fülöp

Lőwy Sámuel, malomtulajdonos, 1874-ben szül., 1890 óta a szakmában működik, üzeme 191 7-től áll fenn s vámőrléssel foglalkozik; a háborúban szolgált. Neje: Pollák Irén.

Lukács Lajos, kocsifényező, kárpitos és díszítő.

Molnár József, asztalosmester, 1914-ben szül., 1922-ben szab., majd vidéki jeles mestereknél foly­tatott tanulmányokat, 1928-tól mester, több lakóház épületmunkáit végezte. Neje: Virág Etel, egy fia van.

Molnár Lajos, hentes és mészáros m., helyben szül. 1891-ben, mesterségét is itt tanulta, 1906-ban lett segéd, dolgozott a fővárosban és a vidék nagyobb mestereinél, 1919 óta önálló, a mozgósítástól kezd­ve végig szolgált a háborúban, 30 hónapot a fronton töltött, négyszer megseb. Neje: Kocsis Flóra.

Molnár Sándor, fodrászmester.

nagyalásonyi Paál Dezső magyar királyi gazdasági felügyelő, Tab. Mezőtúron született 1883-ban. Kö­zépiskoláit Keszthelyen végezte, majd ugyancsak itt a Magyar Királyi Gazdasági Akadémián gazdatiszti oklevelet nyert. Pályáját a zirci apátság uradalmában, mint gazdasági gyakornok 1905-ben kezdte. Innen a szerencsi cukorgyár uradalmához került inté­zői minőségben. Később a hatvani cukorgyár uradal­mánál tevékenykedett. 1919-ben a földművelésügyi miniszter magyar királyi gazdasági felügyelőnek ne­vezte ki, Tab székhellyel. Paál Dezső kiváló szaktu­dásával eredményes tanító s egyben ellenőrző működést fejt ki. A világháború egész ideje alatt katonai szolgálatot teljesített, részt vett az orosz, szerb és olasz frontharcokban. 1918 novemberében mint tar­talékos hadnagy leszerelt.

ifj. Németh János, csizmadiamester. 1884-ben szül., iparát Tabon tanulta, 1900-ban szab. s a fővárosban gyarapította szaktudását, 1910-től mester, Ipt. elölj., 30 hónapig küzdött a fronton. Neje: Pósa Margit, 3 leánya van.

Oldal István, hentes és mészáros m. Tamásiban 1901-ben szül., Kaposvárott tanult, 1919-ben szab. s jeles mesterek mellett dolgozott, 1928 óta önálló mester.

Pecsinger Márton, kőművesmester.

Péterffy Árpád, fodrászmester, 1896-ban Lúgoson szül., mesterségét Orsován tanulta, 1912-ban szaba­dult fel, fürdőhelyeken, Aradon, Temesváron és a fővárosban gyakorolta magát, 1918 óta önálló mes­ter, szaktanfolyamot végzett, a tanoncvizsg. biz. tagja, levente oktató, Ip. Kör jegyzője, a sport egyl. pénztárosa. A háborút végigküzdötte. Neje: Kárlicsek Irma.

Péterffy Árpád

Petőcz József, férfi szabómester, Újpesten 1891-ben szül., u. ott tanult, 1908-ban szab., majd főleg külföldön gyarapította szaktudását, 1919-től önálló, ezüst oklevéllel kitüntetve, az Ip. Kör elnöke, a tanoncvizsg. biz. tagja. A háború alatt 8 havi frontszolgálatot teljesített. Neje: Móra Mária, 2 gyermekük van.

Pintér Károly, szíjgyártómester, 1898-ban Siófokon szül., u. o. tanulta iparát, 1914-ben szab., majd 1922-ben műhelyt alapított. Ezüst oklevéllel van kitüntetve. Az Olvasókör r. tagja, 30 hónapig a fronton küzdött. Neje: Böröcz Karolin, egy gyermeke van.

Pivenka Mihály, szobafestőmester.

Pollák Albert, cipészmester, szül.: 1880-ban, 1895-ben segéd lett, majd a fővárosban gyarapította szak­tudását, 1907-ben mester lett, az Ipt. elölj., a mozgósítástól szolgált 47 hónapig arcvonalban, K. cs. -k. Neje: Prager Erzsébet, 3 gyermekük van.

Pongrácz György, villanyszerelő, Budapesten, 1901-ben szül., mesterségét is ott tanulta, 1916-ban szab. s főleg külföldön tökéletesítette szaktudását, 1926-ban lett önálló. Neje: Gaál Juczi.

Révay Ákos dr. körorvos, Tab. Veszprémben született 1894-ben. Középiskoláit Gyönkön, Veszprémben majd Bonyhádon végezte. Ezután a budapesti egyetem orvostanhallgatója lett, hol 1918-ban avatták orvossá. Először több budapesti klinikán műkö­dött. 1920 decemberében került Tabra. Három évi magánpraxis után, 1923-ban lett körorvos. 1928-ban a MÁV pályaorvosa is. A világháború során a budapesti Zita kórházban működött. A község társadalmi életében intenzív szerepet visz. Igazgatósági illetve választmányi tagja a Tab Vidéki Takaréktárnak, a Levente Egyesületnek, a Polgári Lövész Egyesületnek, a Vöröskereszt tabi fiókjának, továbbá községén kívül Veszprém városának képviselő-testületi tagja.

Dr. Révay Ákos

Özvegy Revilák Adámné, született Molnár Emília, m. kir. postamesternő, Tab. Pécsett született 1880-ban. Iskoláinak elvégzése után a Magyar Kir. Posta szolgálatába lépett. Pályáját Vingán kezdte, innen Ujmoldovára, majd Gátaljára, Galántára és Szentendrére került. Ezen utóbbi helyről jött Kaposvárra, ahol kincstári kezelőnőnek nevezték ki. Pályája férj­hezmenetele miatt megszakadt. Azonban férjének 1929-ben bekövetkezett elhalálozása után tovább folytatta működését. Ugyanis férje Revilák Ádám, aki 1904-től 1929-ig a tabi postahivatal vezetője volt, állását még életében feleségére engedményezte. Özvegy Revilák Adámné hivatása teljesítése mellett jelentős karitatív működést fejt ki. A Népművelő Test­vérek kultúrszakosztályának vezetője s mint ilyen rendkívül nagy érdemeket szerzett a tabi óvoda létesítése körül.

Romek Ferenc, cipészmester, 1906-ban Szemcsé­den szül., 1923-ban szab, jeles mestereknél dolgo­zott, majd 1928-ban önálló mester lett. Neje: Szíjjártó Teréz.

Romek Ferenc

Rottler Ernő körjegyző, Tab. Szomajomban született 1878-ban. Középiskoláit Kaposváron végezte, majd ugyancsak itt 1900 májusában jegyzői vizsgát tett. Pályáját Toponáron kezdte, ahol édesapja körjegyző volt. Mint segédjegyző Simonfán és Nagyberkiben működött, majd első ízben Hetesen választották körjegyzőnek. 1919. június 3-án lett Tab körjegyzője. Szorgos és lelkiismeretes munkálkodásával Tab köz­ség újkeletű fejlődésében tekintélyes része van. Szá­mos társadalmi és kulturális intézménynek vezetője és általában minden komoly megmozdulásnak pártfogó támogatója.

Rottler Ernő

Sárdy Pál római katholikus elemi iskolai tanító, Tab. Keszthelyen született 1893-ban. Középiskoláit Ka­posváron, a tanítóképzőt Csurgón végezte. Pályáját 1914 októberében Almamelléken kezdte, ahonnan rövid két hónap múlva Tabra került, ahol azóta is komoly és eredményes pedagógiai működést fejt ki. Sárdy Pál a tabi kaszinó könyvtárosa, a ságvári espereskerületi Tanító Egyesület pénztárosa, a Levente Egyesület jegyzője. Iskolán kívüli népművelé­sen sűrűn tart előadásokat.

Sárosdi János, cipész, 1875-ben Bálványoson szül., iparát is ott tanulta, 1896-ban szab. s vidéki városok­ban szerzett tapasztalatokat, 1911-ben műhelyt nyi­tott. Neje: Babok Rozália, 4 gyermek atyja.

Schmidt György, kötélgyártómester. Derecskén 1884-ben szül., iparát is szülőföldjén tanulta, majd tanulmányúton a vidék nagyvárosaiban járt, a háborúban 36 hónapig védte a hazát. Neje: Weisz Katalin.

Schmann József, kékfestőmester.

Stefanovszky Dezső szálloda- és mozgóképszínház tulajdonos, Tab. Bácskertesen született 1890-ben. Iskoláinak elvégzése után a vendéglősipart tanulta ki. A vendéglős szakmában önállósításáig számos helyen fordult meg, így többek között Budapesten, Szabadkán, Temesváron, Tátrafüreden. Veszprémben már mint önálló vendéglős szerepelt. Megfordult ezen kívül Herkulesfürdőn, Abbáziában, Cirkvenicán. Tabon 1927-ben telepedett le. Szállodájának nagytermében 1927 óta rendszeres mozielőadásokat tart. A világháborúban a mozgósítástól kezdve részt vett. Ötven hó­napot töltött a szerb, orosz, román és olasz frontokon. Egyszer sebesült. Hősies magatartásáért a kisezüst és bronz vitézségi érmeket, a német vaskeresztet kapta. Háborús működését Orphanides Gusztáv ezredes meleg hangú nyilatkozatban méltatta.

Stik József, férfi szabómester. Szül.: Kislángon 1902-ben, mesterségét a fővárosban tanulta, 1918-ban szab. s továbbra is fővárosi nagymesterek mellett dolgozott, 1927 óta önálló mester. Neje: Brauman Irénke.

Stik József

Szabó Ferenc, sütőmester, Szegeden 1873-ban szül., Kecskeméten tanult, 1889-ben szab., majd 1907-től önálló, műhelyét neje nagyapja 1849-ben alapította, mely apáról fiúra, 1907-ben pedig jelenlegi tulajdonosára szállt. A világháborúban szolgált. Neje: Róth Róza, 1 leánya van.

ifj. Szerencsés János, asztalosmester, 1904-ben hely­ben szül., u. itt tanult, 1920-ban szab. s úgy külföld­ön, mint hazai nagy műhelyekben gyarapította szak­tudását, 1928-ban műhelyt alapított, számos épület és bútormunka dicséri jó ízlését.

Szíjártó Géza, kádármester, szül.: 1890-ben Tabon, iparát is itt tanulta, 1910-ben szabadult, majd vidéki műhelyekben gyakorolta magát, 1919 óta önál­lómester, a tanoncvizsg. biz. tagja. A mozgósítástól szolgált, 4 évig a fronton, kis ez., br. v. é., K. cs. -k. -je van. Neje: Torma Teréz.

Szijjártó József, kőművesmester.

Szternáth Ferenc, csizmadiamester.

Szvath György, kép. ácsmester. Bonnyán 1892-ben szül., 1910-ben szab., főleg Budapesten nagyobb építkezéseknél dolgozott, 1921 óta mester, a világ­háborút végigküzdötte. Neje: Dobosi Teréz.

Szvath László, ácsmester, 1884-ben szül., iparát Igalon tanulta s 1902-ben szab. Főleg fürdőtelepek villaépítkezéseinél gyarapította szaktudását, számos építkezés vállalatában készült el, 1908-tól önálló, Ipt. elölj., a társadalmi életben tevékeny részt vesz, 3 évig a fronton harcolt. Neje: Pintér Erzsébet, 1 leánya van.

Varga Lajos, cipészmester, Kisbéren 1900-ban szül., mesterségét u.-ott tanulta, 1916-ban szab., fővárosi mesterek mellett szerzett alapos gyakorlatot, műhelyét 1926-ban alapította, az !p. Kör tagja. A világhá­borúban szolgált, sebesült. Neje: Pavelka Matild, 1 fia van.

Vasváry Sándor adóügyi jegyző, Tab. 1891 -ben született Nagycsepely községben. Alsó középiskoláit Cyönökön végezte, majd Nagykőrösön a tanítóképző növendéke lett. A tanítói pályával azonban korán szakítva, közigazgatási szolgálatba lépett. Előbb Nagycsepelyen működött, majd Szombathelyen a jegyzői oklevelet elnyerve 1921-ben került Tabra, ahol adóügyi jegyzőnek választották meg. Azóta a mai napig is itt működik. Nagy elfoglaltsága mellett intenzív szerepet visz a község társadalmi életében. Pénztárosa a Levente Egyesületnek, valamint a Polgári Lövész Egyesületnek. A világháborúban részt vett, 1911. október 25-én vonult be. Kint volt az olasz fronton, ahol 1916-ban súlyos láblövést kapott. Mint rokkant szerelt le, főhadnagyi rangban. Szeretetre méltó egyénisége miatt polgártársai megkülönböztetett tisztelettel veszik körül.

Vasváry Sándor

Villányi Géza, szobafestő és mázoló m. Tabon, 1879-ben szül., Siófokon 1896-ban szab. Segéd Kaposvár, Budapest és Tapolcán volt. 1900-ban önállósította magát. Egy tanulóval dolgozik. Esküvője 1919-ben volt Kovács Jolánnal.

Weisz Jenő, korcsmáros.

Wenczel Péter, cipészmester, 1895-ben Ecsenyen szül., Kaposvárott tanult, 1911-ben szab., hosszú gyakorlat után 1920-ban műhelyt nyitott. A társadalmi életben részt vesz, a háborút végigküzdötte, majd orosz fogságba esett. Neje: Schmied Mária, 3 gyermek atyja.

Wenczel Péter

Wolf Henrik, sütőmester, Magyarkeszin 1874-ben szül., mesterségét helyben tanulta, 1909-ben szab., 1926-tól önálló mester. Műhelyét nagyatyja alapította, előbb társasviszonyban, jelenleg egyedül vezeti. A háborút végigküzdötte. Neje: Fraind Margit.

Wolf Henrik

Zechmeister Mátyás, asztalosmester, 1879-ben Karádon szül., u.-ott tanult 1896-ban szab., a főváros jeles mestereinél szerzett alapos szaktudást. Műhelyét 1906-ban alapította, számtalan épület szakmunkáit készítette. A világháborút végig szolgálta, sebesült. Neje: Kuntat Eleonóra, 1 fia van.

Zsebők Zoltán, asztalosmester és temetkezési vállal­kozó, Kispesten 1895-ben szül., mesterségét is ott tanulta, 1913-ban lett segéd, majd nagy műhelyekben gyarapította szaktudását, 1917 óta önálló mester, nagy számú épületmunka készült műhelyében, a társadalmi élet tevékeny tagja, a háborúban szolgált s mint rokkant szerelt le. Neje: Spitzer Teréz.

Zsebők Zoltán