|
|
Tab 1847 elején, mint mezőváros, országos és hetivásárok tartására lett jogosult. A mezőváros - gazdasági fejlettségére és földrajzi központi szerepére hivatkozva -következetes erőfeszítéseket tett azért, hogy a vármegye által javasolt Karád helyett Tab legyen a járási székhely. A települést 1871-ben a járási székhelyek közé sorolták. A századforduló ipari, kereskedelmi fejlődése, valamint a közigazgatás növekvő igénye tette lehetővé, hogy Zuckermandel Jakab helyben nyomdát alapítson. Pallós Ignác 1908-ban a vasútállomás szomszédságában gőztégla-és cserépgyárat alapított. Termékeiből osztrák és kelet-európai exportra is jutott. Vesztergál Lajos Tab és Vidéke címmel 1909-ben lapot indított. 1913 februárjában az Otthon Kávéházban megkezdte vetítéseit a mozi. Megalakult a hitelszövetkezet, egy évvel később, 1914-ben létrejött a tabi sportegyesület.
A korábban említett tűzvészt (1840) megelőző pusztítás, amikor a falu nagy része ugyancsak hamuvá vált, II. József uralkodása idején történt. Valószínű, hogy a település lakói ekkor tettek fogadalmat egy Szent Flórián- szobor felállítására. Erről a szoborról van szó egy 1853-ból való feljegyzésben: „Szent Flórián kőszobor a plébánia táján. Állíttatta Kováts Antal, Somogy vármegye alispánja, tabi bérlő. Megáldására felhatalmazta Kurbély György veszprémi püspök Koller Ignác nágocsi esperes plébánost 1818-ban.” Ez a szobor az 1990-es években került a templomkertből a mai tűzoltólaktanya elé, a Kossuth utcába.
Azért, hogy valamennyire időrendben is haladjunk, itt említjük meg: a ma is használatban lévő temető ez időtájt, egész pontosan 1846-ban létesült a Szőlősbe (Sérsekszőlős felé) vezető út mentén „néhai Gotthárd István uraság pajtája mögött, Dants József plébános alatt”. November 8-án Odor László karádi plébános szentelte fel, s Razgha Lajos helybéli káplán (aki 46 évig szolgált Tabon - a szerk.) mondott szentbeszédet.
Természetesen a dicsőséges 1848-49-es forradalom és szabadságharc sem zajlott le a tabi polgárok aktív részvétele nélkül. „1849 őszén már veszélybe került a rövid időre kivívott szabadság. Haynau 120 ezer főnyi seregével már mélyen bent járt az országban, az orosz cár pedig 200 ezres seregével fenyegette Kossuthékat. A somogyi bárók, grófok is rettegtek a fenyegető eseményektől, s nem utolsó sorban a katonákat toborzó, visszavonuló Noszlopy Gáspár seregétől. A tabi és a környékbeli uraságok kibérlik a balatoni „Kisfaludy” gőzöst, hogy azon meneküljenek Füredre. A gyülekezőhelyre utolsónak érkezik meg Welsersheimb grófék kocsija Tabról. Ők jöttek a legmesszebbről, s a legrosszabb hírekkel. Még a falu végén jártak, amikor Noszlopy huszárjai már bent jártak Tabon, a faluban. A tabi lakosság a fellobogózott házak előtt várta a honvédeket. Amikor Noszlopyék Jabapusztán lesátoroztak, lehetettek már vagy háromezren. Innen vonultak Zamárdiba, ahonnan az uraságok által kibérelt gőzösön és megszámlálhatatlan bárkán szállították tovább a sereget Füredre.” A tabiak közül a szabadságharc idején 64-en (!) jelentkeztek nemzetőrnek. Íme néhány név közülük: Czabula Mihály, Matusik János, Kodák Pál, Kopecki Pál, Pavelka János, Matyék Pál és András, Mizerák Mihály, Cservenka Pál, Ápelesz Pál, Kozár Mihály, Kadlicskó István, György és Mihály, Czékus Mihály, Proksa György, Keszthelyi József, Hatos István, Pavlényi János, Bernát János, Ulmer László, Hótay József, és sokan mások.
(Forrás: Tóth Tibor: A szabadságharc Tab környéki emlékei. Tabi Kilátó, 1998-99. Szerk.: Bertalan Béla. 206.p.)
A szabadságharc ugyan elbukott, de miként a magyar nép egésze, a tabiak is megőrizték a jövőbe vetett hitüket, bizalmukat. Erről tanúskodik a 19. század végi, 20. század eleji társasági élet, s nem utolsó sorban a szerveződő egyesületek, körök - s a régvolt hangulatok.
Már az 1867-es kiegyezést követően megindult a különböző körök, egyletek szervezése, de valójában csak az 1890-es évektől bontakozott ki sokféleségük. Tab mezőváros lakói a megyében az elsők között hozták létre a Tabi Kerületi Népnevelési Egyletet és a Polgári Olvasó Kört. Mivel az utóbbit a szélsőbal felé tekintő egyesületnek tartották, ezért ' annak alapszabályát hivatalosan nem hagyták jóvá, ezért aztán 1878-ban újabb olvasókört alapítottak a tabiak. Itt és most terjedelmi okokból nincs lehetőségünk tevékenységüket részletesen bemutatni, ezért csak felsoroljuk az 1868-1949. között létrejött egyleteket, köröket.
A tabi egyesületek:
Az első világháború előtti években széleskörű, nagy szellemi értéket magába foglaló értelmiségi réteg alakult ki Tabon. A Tabi Járási Főszolgabírói Hivatalt' Bernáth Kálmán főszolgabíró vezette, és kilenc speciális képzettségű szakember irányította a járás gazdasági, társadalmi, kulturális életét. Lótenyésztési, mezőgazdasági, borellenőrzési járási bizottságok működtek a járási székhelyen. Tab század eleji értelmiségéről írja dr. Bóra Ferenc: „Kéz Sándor körjegyző jól képzett hivatalnokgárda élén Tab, Torvaj és Zala községek közigazgatási ügyeit intézte. Pirovich Béla, Csolosz Jenő és hat alkalmazott dolgozott a járásbíróságon, az adóhivatal négy szakembernek biztosított munkát. A város körorvosi teendőit dr. Bartos Simon, a járási főorvosi tennivalókat dr. Wettengl Károly, a járási állatorvosi feladatokat Márkusz Jenő látta el. Patikát vezetett Szenthe István. Tabon hat ügyvéd működött: dr. Kálmán Jenő, dr. Koppányi Gyula, dr. Mészáros János, dr. Politzer Ignác, dr. Mérei Vajda Elemér, Szupits Dezső. Gazdag hitélet alakult ki a községben. A katolikusoknál Horváth Mihály plébános és Lesz János káplán, az evangélikusoknál Gyarmathy Ferenc teljesített szolgálatot. A kulturális élet mindenesei a tanítók voltak, a római katolikusoknál Mácsik Lajos, Lukszics Sarolta, Viszket Károly, Honti Kálmán, az evangélikusoknál Kuffer János, Takács Zoltán; az izraelitáknál Kuttner Miksa és Fuchs Vilma. A társadalom és a gazdasági élet polgári átalakulását gyorsították a pénzügyi szaktudással és iskolai végzettséggel rendelkező üzletemberek. A Tabi Takarékpénztárban tevékenykedett Mészáros János igazgató, Deutsch Dávid aligazgató, Csoór Miklós, Deutsch Arnold, Herczog Mór, Herczog Sámuel, Hónig Mór, dr. Décsi Mór, Lévai Ernő, Öszterricher Ödön, Róna Béla, Rózenberg Sándor, Szenthe István igazgatósági tagok. Az Északsomogy Közigazgatási Takarékpénztárnál dolgozott Perczel Béla elnök, igazgatósági tagságot vállalt: Bernstein Sámuel, Brodszky Lajos, Deutsch Arnold, Elek Gyula, Gyulai Alfréd, Hanny Aladár, Herczog Sámuel, Korlberger Rudolf, Lévai Ernő, Platsik Béla, Schwarcz Kálmán. A Tabi Hitelszövetkezet munkájában részt vett: dr. Politzer Ignác, Czupoly Bálint, Léner István, Szternát Lajos, Pavela István, Bertalan János, Cservenka Pál, Németh János, Csoór Miklós, Gombér István. A sokféle érdekcsoportot magába foglaló értelmiséghez kapcsolhatók a földbirtokosok, földbérlők, gazdatisztek.
 |
 |
 |
| Kálmán Jenő országgyűlési képviselő |
Dr. Bernáth Kálmán főszolgabíró |
Dr. Révay Ákos körorvos |
Tab előnyösen került ki a polgárosulás folyamatából, művelt értelmiség telepedett le a községben. Nagyrészt felszámolódtak a feudális kötöttségek, végrehajtották a politikai rendszerváltozást, áttértek a versenyen nyugvó gazdálkodásra. A polgárosodás folyamatában - a település kulturális életére - nagy hatással volt az a középosztály, amely irányította, igazgatta az átalakulást. A város további fejlődését eredményesen befolyásolták az első világháború kitöréséig összegyűjtött polgári értékek.”
|
|